A hét születésnaposa - Markó Iván
2006.04.05
![]() |
Mindez persze azért, hogy én, a néző, elégedetten sétáljak ki a nézőtérről, vagy még kicsit méltatlankodjak is, kritizáljak, netán unatkozzak, s arra gondoljak, a tévében lehet, hogy jobb film megy.
Csak azért, hogy ne kelljen arra gondolnom, ezek a művészek gyorsabban csinálják meg a spárgát, mint ahogy én teszek két lépést, hogy ők naponta több órán keresztül állnak lábujjhegyen egy korlátba kapaszkodva, s dolgoznak keményen, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, hogy kifejezzék magukat, azért, hogy harmincévesen másik pálya után nézzenek, hogy én - munkájukat látva - méltassam összeütni a tenyeremet.
![]() |
A Nap szerettei |
Már az csoda, hogy Markó Iván 56 évesen táncol. S egyáltalán, ki gondolná, hogy Markó Iván idén 56 éves!? Az a Markó Iván, ki megálmodta, s létrehozta a Győri Balett társulatát, hogy aztán onnan kisemmizve szinte meneküljön az országból, hogy újra hitet tudjon meríteni az emberekben, művészetben, alkotásban, táncban. Az a Markó Iván, aki táncolt az életért, aki címszerepet táncolt Béjart - Stravinsky Tűzmadár című balettjében, aki aztán létrehozva a Fesztivál Balett társulatát tovább alkotott, közölt és tanított, mert táncolni kell, élni kell, s neki a tánc maga az élet. A csoda, a pillanat, a mesék palotája, a csodák tárháza, a káprázat. Mit meg kell becsülni, mert ritka vendég manapság.
Boldog születésnapot kívánunk!
![]() |
Miután hazatért, az Állami Balettintézet végzős évfolyamából megalapította a Győri Balettet, melynek 1979-91 vezető szólistája, koreográfusa, balettigazgatója volt. Létrehozta a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskolát is, melynek 1981-91 között ő volt az alapító igazgatója. 1985-ben felkérték a Bayreuthi Ünnepi Játékok koreografálására, melyet azóta is minden évben elvállal. 1991-ben megvált a Győri Balettől, s elfogadta a jeruzsálemi Rubin Akadémia felkérését, így annak az intézménynek lett a balettmestere és koreográfusa.
1992-től Bécsben, Párizsban és Sydneyben működött vendégkoreográfusként, majd visszatért az országba, s 1996-tól a Magyar Fesztivál Balett vezetője. Érdemes művészként 1981-ben ismerték el, Kossuth-díjjal 1983-ban jutalmazták, a SZOT-díjat két évvel később, 1985-ben adományozták neki.
Markó Iván jelentősebb szerepei: A hattyúk tava, Giselle, A fából faragott királyfi, Sylvia, Tűzmadár, Seraphita, továbbá saját koreográfiáinak főszerepei.
Filmjei: Jézus, az ember fia, Az álmok ura (1988 magyar-NSZK), A haza fiai (1989 francia), Siratófalak (1993 magyar-izraeli), Quetzalcoatl (1995 mexikói).
Főbb művei: koreográfiák: A nap szerettei, Szamuráj, A csodálatos mandarin, Tabuk és fétisek, Izzó planéták, Bolero, Székek, Jézus, az ember fia, Az igazság pillanata, Bulgakov és a többiek, Az élet peremén, Fal, Jeruzsálem fényei, A sivatag vándora, A kékszakállú két arca, József és testvérei.
Irodalom: Mészáros Tamás: Markó táncszínháza (1984).
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.