Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Czeizel Endre 3.

2004.06.13

- Vannak nők, akik úgy érzik, hogy egyedül is megfelelő körülményeket tudnak biztosítani gyermekük számára.

- Ez nem kuriózum. Épp most volt egy olyan 35 év körüli páciensem, aki elmondta, hogy túl magasra tette a mércét, - nem volt egy szép asszony - nagy volt az igénye, s nem talált igazán olyan férfit, akihez hozzá ment volna. De most érzi elérkezettnek az időt, hogy neki valamit tennie kell. S arra próbált meg engem rávenni, hogy segítsek neki abban, hogy ondóbankból származó ondóval, mesterséges bevitellel szülessen gyermeke.
Erre azt kell mondanom, hogy nem lehet. A magyar törvények szerint ugyanis mesterséges ondóbevitelt csak a házasságban vagy közjegyző előtt igazolt együttélésben lehet alkalmazni, ha a férfinak nem megfelelő az ondója a nemzésre. Nekem azt el kell mondanom, s akkor a képembe vágja, hogy "Micsoda disznóság ez doktor úr! Kimegyek a sarokra, és ott felcsináltathatom magam?! De ha én a gyermekemet tisztességes, orvosi ellenőrzés mellett szeretném megkapni, akkor nincs jogom?!"
Erre azt mondom nincs, mivel a társadalom ezt nem engedi. Ezzel én sem értek egyet. Miért kell a társadalomnak és a politikusoknak erőszakosan beleszólni az emberek magánéletébe?
Mégis, magyar állampolgár vagyok, el kell fogadnom a törvényt, tehát nem tudok neki mást mondani. Más kérdés, hogy nem jó, ha a gyerek csonka családban nő fel. Mert apa is kell a gyerekneveléshez. Persze tudom, hogy sok gyerek nő fel csonka családban. Sőt, azt tudom - persze ezt rettentő szélsőségesen - hogy volt néhány géniusz, aki azt mondta, hogy az ő géniuszságuk éppen azon múlt, hogy nem volt apjuk. Az apák ugyanis időnként előfordul, hogy ráerőszakolják a természetüket - a szuperegójukat - a gyerekre, és az elpusztíthatja a gyerekben meglévő természetes kreativitást.


- S milyen szerepet játszik egy családi életben a testvér?

- Mint orvos egyértelműen állíthatom - s ezt a szakirodalom is alátámasztja -, hogy az egyke hátrányos helyzetű gyermek. Az "egy" gyereket általában elkényeztetik, így már eleve önzőbb lesz. Másodsorban kevesen fogják fel azt, hogy a szülők mellett a testvéreknek mekkora szerepe van a gyerek felnőttek társadalmában való beilleszkedésébe. Mert ő a tesójával rendszeresen összeverekszik, de aztán ki is békül, és ez beépül az életstílusába. Na most az egykét nem veri meg otthon senki, mivel nincs testvére. Aztán bekerül a társadalomba, ott jól megverik, s egy életre sérül a lelke.
Vagy nézzük az önzőséget. Akinek testvére van, az tudja, hogy a csokoládét vagy bármit, ha kap a szülinapjára, azt megosztja a testvérével, mert annak is lesz szülinapja, s visszakapja. Kialakul tehát a közösségi érzés, ami az egykékre nem jellemző.

Valószínűleg innen jön, hogy az összes szenvedélybetegség az egykékben sokkal gyakoribb, de több közöttük a depressziós, az öngyilkos (ezt is igazolni lehet), hogy mindazok a pszichoszomatikus betegségek, ahol az idegrendszer érzékenységének szerepe van (például magas vérnyomás) abban ők élen járnak. S érdekes módon még az allergia is gyakrabban érinti őket. Ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy a két testvér az egymás szájából eszi a csokoládét meg minden mást, és kiderült, hogy az ember szájában van egy olyan fajta bacilus, amely az allergiával szemben védelmet nyújt. Tudom, nem könnyű a gyermekvállalással járó költséget előteremteni, ráadásul az emberek önzőbbek is, sokkal nagyobb igényűek. Régen, amikor egy parasztcsaládban 11 gyerek született, eszükbe sem jutott, hogy lesz-e neki márkás sportcipője vagy tud-e majd neki venni biciklit, motort vagy autót. Most a szülők tudják, hogy a gyerek bizonyos terhet jelent anyagilag, időben, meg mindenben, s ezek mind közrejátszanak abban, hogy nagyon kevés gyerek születik. 150 éve 11 gyerek született, jelenleg családonként a gyerekszám 1,3. De a szülőknek legalább ezt kellene megérteni, hogy testvért biztosítsanak a gyerekük számára, hogy ezeket a veszélyeztetettségeket valahogy semlegesítsék.

- Minden szülő vágya az, hogy gyermeke több legyen, mint ő, hogy be tudja váltani azokat az álmokat, amiket neki esetleg nem sikerült. Mi történik akkor, ha - még magzati állapotban - kiderül, hogy a születendő gyermek nem csak hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, de még csak nem is egészséges. Milyen mértékben vállalják a gyermek világrahozatalát?

- Sajnos az újabb orvosi tapasztalat szerint a szülők ma valóban a 100%-ig egészséges gyereket akarják. Egyrészt a szülők szeretnék, ha a gyermekük minél tökéletesebb lenne, és hogy minél többre vigye. Másrészt egy rendellenesség vagy egy súlyosabb betegség tényleg meggátolhatja a gyerek képességének a kibontakozását, sőt még az ember életét is nehezíti. Ráadásul a nőnek is dolgozni kell, egy fogyatékos gyerek mellett pedig megpecsételődik a sorsa. Így számomra nem meglepő, hogy amikor kiderül, hogy egy magzat Down-kóros lesz, ekkor 97%-ban elpusztítják. Ha kiderül, hogy nyitott gerince van, akkor 99%-ban veszejtik el.
Az viszont súlyos félreértés, miszerint az emberek azt hiszik, hogy vannak teljesen egészséges emberek. Ilyenek nincsenek. Harmincezer génünk között mindenki hordoz 5 lappangó, betegséget okozó gént, ami nem jön ki, mert az egészséges gén párja elnyomja, de mindannyiunkban egész biztosan vannak infarktus gének, agyvérzés gének is.

Ezen kívül, ha a magzatról kiderül, hogy ajakhasadékkal születik, akkor a szülők csaknem kétharmada nem vállalná a világra hozatalát. Pedig ez fiúknál szokott inkább előfordulni, amit jól megoperálunk, s ha a hegre még bajuszt is növeszt, akkor senki nem tudja, hogy ilyen rendellenessége volt. Az első magyar köztársasági elnöknek Károlyi Mihálynak is szájpadhasadéka volt, és köztársasági elnök lett.
A legborzasztóbb az, ha - ez egy felmérésből derült ki - megtudnák azt, hogy a fiúmagzat nagy valószínűséggel homoszexuális lesz, akkor 91%-ban nem vállalnák. Miközben úgy tűnik, hogy a társadalom egyre toleránsabb a melegekkel szemben, a lelkük mélyén még most is valami szörnyűségnek tartják ezt a "biológiai kisebbségi" állapotot. Pedig nem bűnözők, nem pszichiátriai betegek, hanem emberek, akik nem tehetnek arról, hogy az édesanyjuktól örököltek az X kromoszómában egy olyan gént, amitől ilyen hajlamuk lesz.
Hogyha végiggondolom, hogy Leonardo és Michalangelo, Shakespeare és Ferencsik, Pilinszky homoszexuális volt, és ha az édesanyjuk döntése alapján nem születtek volna meg, akkor szerintem a kultúránkat óriási veszteség érte volna. S ez a legnagyobb veszély: a tudomány isteni hatalmat ad a kezünkbe, s mi ehhez nem nőttünk föl.
Beszéltem itt a magzati diagnosztikáról - ami technikailag nagyon fontos előrelépés -, de ha morálisan nézem a kérdést, akkor már nem akkora előrelépés. Mert 2500 évvel ezelőtt Spártában, ha súlyosan rendellenes gyerek született, kivitték a szomszédos magas hegyre - amit Taigetosznak hívtak - és otthagyták, hogy haljon meg. Annyit fejlődtünk, hogy most nem várjuk meg amíg megszületik, hanem a magzati életben felismerjük, de épp úgy elpusztítjuk.

- S ezzel épp úgy gyilkosságot követünk el?

- Igen, ez teljesen ugyanaz. Mert ha cinikus vagyok, semmi különbség nincs a 20 hetes magzat és a megszületett 1 hetes kisbaba között. Az megint a társadalom gondolkodásának furcsa paradoxonja, hogy azt szabad, ez meg gyilkosság. Nagy erőfeszítést kellene ezért kifejtenünk, hogy valami jobb megoldást találjunk. S nagyon büszke vagyok arra, hogy ebben közreműködhetem. Tehát, hogy nem a modern Taigetosz a megoldás, hanem az, hogy ha megértem a gén hatását vagyis, hogy hogyan érvényesül ez egy fehérjén keresztül, és a fehérjét korrigálni tudom, akkor ki tudom védeni a rendellenességet.

Beszéltünk a Down-kórról s a nyitott gerincről. Én a nyitott gerinc megelőzésén dolgoztam, s rájöttünk arra, hogy amikor a táplálékot (benne a fehérjéket) elfogyasztják az emberek, azok aminosavakra bomlanak le, s az egyik aminosav (az úgynevezett homociszten) egy bizonyos szint fölött méregként viselkedik. A szervezet ezt tudja, mert nagyon gyorsan elbontja. Az emberek 11%-a azonban képtelen ennek a homocisztennek a méregtelenítésére.
S ha egy ilyen asszony lesz terhes, akkor a vérében magas a homociszten-szint, s ezért lesz a magzatának nyitott gerince, s ezért lesz neki agyhiánya.
Szerencsénkre arra is rájöttünk, hogy hiába van ott ez a génhiba amely miatt az az enzim nem dolgozik (ami a méregtelenítést végzi) ha megfelelő időben bevisszük a magzatvédő vitamint a folsavat, meg B6, B2, B12 vitamint, akkor ezeknek a rendellenességeknek a 90%-a kivédhető. Sokan azt hiszik, hogy a folsav a táplálékban van, de ez nem igaz, mert a táplálékban folát van, a gyógyszertárakban kapható a szintetikus folsav.
A magzatvédő vitamint azonban a fogamzás körüli időszakban kell szedni, ami pedig csak úgy lehetséges, ha valaki tervezi a fogamzását. S ezért Amerikában 1998. január 1-jétől kötelező a liszt magzatvédő vitaminnal történő dúsítása és drasztikusan, 30%-al csökken évenként a fejlődési rendellenességek aránya.
S én nagyon el vagyok keseredve, hogy Amerikában ránk hivatkoznak (most épp Kínába és Dél-Koreába megyek, néhány hete voltam Moszkvában, mert ahol bevezetik a magzatvédő vitamint, oda mindig meg szoktak hívni, hogy segítsek nekik, és tényleg fantasztikus, ami a világban történik), Magyarországon pedig néma csend van, mintha nem is tudnának erről. S az is furcsa, hogy a korábbi kormány (amelyik jobboldali, konzervatív, katolikus egyházzal szorosan együttműködő kormány volt) ideje alatt is a modern Taigetoszt támogatta az állam.
Vagyis, ha felismerik a nyitott gerincet, s utána megölik a magzatot, ezt az egészségbiztosító kifizeti. De azt, hogy ki lehet védeni a rendellenesség kialakulását a magzatvédő vitaminnal, ami minden szempontból sokkal emberségesebb, mint azok a könnyek és keservek, amikor az anyának kell dönteni saját magzatjának az elveszejtéséről, ott semmi támogatás nincs. Ezek azok a paradoxonok, amelyeket én nem tudok felfogni.

S itt van a Down-kór, amiről tudtuk, hogy kromoszóma-rendellenesség, s hogy az anyai kor előre haladtával növekszik. De csak nemrég tudtuk meg, hogy a Down-kór valószínűleg úgy alakul ki, hogy a sejten kívül van a mitokondrium (a sejt erőműve), amiben 37 gén van, s kiderült, hogy ha 3 gén elromlik, akkor létrehozza azt a sejtosztódási zavart, amitől Down-kóros lesz a magzat.
Ezt megértve dolgozunk jelenleg a védő külső tényezők felkutatásán, mert akkor elérnénk azt, amit a nyitott gerincnél, hogy nem kellene megvárni, amíg megfogan, s utána megölni, hanem mindent megtennénk annak érdekében, hogy ne alakuljon ki a rendellenesség.

Számomra teljesen felfoghatatlan, hogy miért nem teszik itthon is kötelezővé a magzatvédő vitamint, vagy a lisztnek a folsavval történő dúsítását. Hiszen akkor évenként 1300-zal kevesebb rendellenes gyerek születne. Jelenleg 4000 születik. Nem beszélve arról, hogy egy nyitott gerinccel született gyermek egyéves orvosi kezelése 4 millió Ft, de általában így is egész életére fogyatékos marad.
Ha ezt én találnám ki, elfogadnám, hogy vad és szélsőséges nézeteim vannak, de ez működik Amerikában, Kanadában, Chilében is bevált, tehát már kockázat sincs, s itthon mégsem tesznek semmit.

Az interjút Csomós Éva készítette.



Képek forrása:
www.dss.state.mo.us/ cse/ccfact.htm
www.cfpa.org/alternatives/ alternatives.htm
pbskids.org/lions/words/ brother.html
home.t-online.de/home/down-syndrom-bs/ start.htm

Megjelent: Sulinet Portál, Szülők oldal

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.